Márkák

A mészhomoktégla egy olyan nagyszilárdságú építőelem, amely mész, homok és víz összekeverésével, nyomás alatti formázásával majd az Ytong-hoz hasonlóan gőzszilárdítással készül. Az alapanyagok szabályos megfelelőségi vizsgálatot követően kerülnek felhasználásra.

Már i.e. I. században Vitruvius római építész megírta az autoklávolás nélküli mészhomok falazóelem összetételét. (Fejtett homokból három részt kell venni és egy rész meszet.) Az 1700-as évektől kezdve tömegesen a németalföldi területeken építkeztek mészhomoktéglából és még ma is a lakóházak 80%-a ebből az anyagból készül.

Napjainkban is kedvelt falazóelem, mert terméktulajdonságaiból adódóan környezetbarát, az elemekből készült épületek biztonságosak és értékállóak. Magyarországon a század elején ismert építőanyag volt - például ebből épültek Kispesten a Wekerle-telep házai 1909-től - de a második világháború után, az iparosított építés korszakában itthon feledésbe merült.

A Silka néven 2004 óta a magyar építőipar újra felfedezhette a mészhomoktéglát, és elsősorban a nagy testsűrűségéből adódó kiváló hangszigetelési képességének köszönhetően az akusztikai falak (lakáselválasztó, lakó és közösségi terek közötti, homlokzati, stb.) egyik jellemző megoldásaként használja. A modern gyártástechnológiának ezen belül is a számítógép által vezérelt préselési eljárásnak és a nagy nyomású gőzszilárdításnak köszönhetően a Silka mészhomoktéglák fizikai paraméterei nagymértékű fejlődésen mentek keresztül. A ±1mm-es méretpontosságnak köszönhetően a nút-féderes falazóelemeket a 2 mm-es habarcsréteget adó vékonyágyazó technológiával is falazhatjuk. A legkorszerűbb gyártási technológia 50x-es fagyállóságot garantál a burkolótégláknak, mely lehetővé teszi azok alkalmazását függőleges falakon kívül lábazatokban, párkányokban is.

A Silka mészhomoktégla elemekre jellemző a magas teherbírás, a nagy testsűrűségnek köszönhető kiváló hanggátlás és nagy hőtároló képesség. Egyszerűen kivitelezhetők egyhéjú lakáselválasztó falak 25 cm falvastagságtól. A termékválasztékban megtalálhatók a 20, 25 és 30 cm széles teherhordó falazóelemek, a 10-es, 15-ös válaszfallapok és a sokféle formájú, felületi megmunkálású kis- és kettősméretű vagy rusztikus burkolótéglák. Ez egy új színfolt a tervezők és építtetők palettáján, lehetővé téve időtálló, kiváló minőségű külső vagy belső felületek kialakítását.

Pórusbeton

A világ első márkázott építőanyaga - YXHULT Angherdede Lättbetong = szárított pórusbeton Yxhultból elnevezésből származó Ytong márkanév - ötvözte a fa kiváló hőszigetelő-képességét és a könnyű megmunkálhatóságát, a magas nyomószilárdsággal, a tartóssággal, valamint a rendkívül jó tűzálló képességgel. 1929-ben kezdte Karl August Carlen vállalkozó Dr. Axel Erikson építész szabadalma alapján a pórusbeton gyártását Yxhult nevű svéd városkában. Manapság több, mint 8 millió köbméter pórusbetont állítanak elő évente. Európában az Ytong az egyike a legismertebb építőanyagoknak.

Az Ytong 80 év alatt az építőanyag egyik legsikeresebb márkaneve lett. Az építőelemek a kiváló hőszigetelő tulajdonságon túl optimális nyomószilárdsággal rendelkeznek. Az Ytong ma már nem csak falazóelem, hanem komplett, magas minőségű építési rendszer.

1991 évvégén tulajdonosváltás történt az Ytong Hungary Kft-nél, a Haniel német család tulajdonában álló Xella Baustoffe GmbH felvásárolta az európai Ytong és Hebel gyárakat, így a halmajugrai gyár is az ő tulajdonukba került. Az Ytong Hungary nevet 2003-ban a Xella Pórusbeton Magyarország Kft, majd 2005-ben a Xella Magyarország Kft váltotta fel. A cég újonnan épült mészhomoktégla gyára ekkor kezdte meg a termelést, ezért a névváltás.

Ahogy a 90-es évek elejétől a magyar pórusbeton gyár beépült a nemzetközi vérkeringésbe, úgy bővült a termékválasztéka import termékekkel. A Halmajugrán gyártott falazóelemek mellett megjelentek a magyar piacon a vasalt pórusbeton áthidalók, illetve vasalt pallók is.

A piac egyre inkább a jó hőszigetelési megoldások felé fordult, a gyártástechnológia korszerűsödött, csökkent az Ytong P2-0,5 testsűrűsége 490-ről 440 kg/m3-re, ezzel párhuzamosan csökkent a falazóelemek hővezetése is. A 2006 szeptemberén életbe lépett energetikai rendelet, az építési engedélyezési folyamatok szigorodása, illetve az energiaárak drasztikus emelkedése megmozgatta az építőanyag ipart is. 2008-tól még mindig a 30-as falvastagságú falazóelemekből értékesítenek a legtöbbet, de már egyre több 37,5-es falazóelemet vásárolnak.

2009-ben a halmajugrai Ytong Falazóelemgyár a korábban a német piacra gyártott alacsonyabb, 400 kg/m3 testsűrűségi osztályba tartozó termékeket is elkezdte gyártani. A magyar piacra Ytong A+ néven kerül kereskedelmi forgalomba. Az alacsonyabb testsűrűségű elemek magasabb kovasavtartalmú homokkal készülnek, így a gőzszilárdítás során a nagyobb számú tobermorit kristálynak köszönhetően a nyomószilárdság a testsűrűség csökkentésével nem változott. Az Ytong A+ termékekkel a 37,5 cm vastag felezet hőátbocsátása U = 0,30 W/m2K érték alá csökkent.

Az újonnan gyártott Ytong A+ termékek és a Multipor kombinálásával 2009 tavaszán kifejlesztettek egy passzív ház falazatot kizárólag pórusbeton termékek felhasználásával, így az U=0,11 W/m2K hőátbocsátási tényezőt is elérheti.