Hívjon minket!

06 80 69 69 00

Munkanapokon 8-16 óráig

 ybeton 1

Az Európai Unió vezetősége 2020-ra a 70%-os újrahasznosítási arányt tűzte ki elérendő célul az építési- és bontási hulladékok területén. Hazánk jó úton halad a megkövetelt kvóta eléréséhez (2008-as eredmények szerint 46%-os rátát tudunk felmutatni), ám még mindig van mit javítani a jelenlegi eredményeken: A következő lépcső 2014-re átlépni az 50%-os küszöböt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) 2011-ben konferenciát szervezett „A sitt nem sikk” mottóval, melyen meghívott német előadók mutatták be az ottani szabályozási rendszert és újrahasznosítási gyakorlatot, majd László Tibor Zoltán minisztériumi tanácsos ismertette a témában legfrissebb magyar törvénymódosításokat, jogszabályokat.1 Mindebből világosan látszik, hogy milyen fontos téma a hulladék-újrahasznosítás, mind az Unióban, mind hazánkban. Az újrahasznosítás, hulladék-újrafeldolgozás során jelentős mennyiségű pénz és energia takarítható meg, melyet egyébként a gyártási alapanyagok előállítására, bányászatára kellene fordítani. Ily módon, a hulladékból előállított anyag kisebb mértékben terheli környezetünket, mint a vele közel azonos teljesítményjellemzőkkel és bekerülési költséggel bíró, ám bányászott, vagy egyéb mesterséges alapanyagokból készülő építőanyag.

Egy, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett kutatás keretében igyekeztünk az Ytong falazóelem hulladék új felhasználási módjait feltérképezni. Az Ytong falazóelemek népszerűségüket leginkább kis testsűrűségüknek – ebből kifolyólag kis önsúlyuknak – és jó hőszigetelő képességüknek köszönhetik. Nem utolsó szempont továbbá, hogy az anyag A1-es tűzállósági osztályú, a belőle készített falszerkezet 30 cm vastagságtól pedig tudja a REI 240-es tűzállósági határértéket is! A kísérletek során igyekeztünk e tulajdonságok megőrzése mellett a keverék további jellemzőit erősíteni: nyomószilárdság, vízzáróság. Kísérleteink alapja egy Ytong törmelék adalékanyaggal készülő könnyűbeton előállítása volt. A laborvizsgálatok során 4 különböző adalékanyag tartalmú könnyűbeton minta készült, valamint egy további, kvarckavics és kvarchomok tartalmú referencia-keverék. Korábbi kutatásokkal összevetve2,3 jelentős újdonságnak számít, hogy a keverékek nem tartalmaznak kvarchomokot, kizárólag csak a zúzott falazóelem adalékanyagot, cementet, vizet és – a megfelelő konzisztencia érdekében – némi folyósító adalékszert.

A laborvizsgálatok elvégzése után az optimum értékeket mutató keverékről elmondható, hogy:

a) Testsűrűsége4 1200-1300 kg/m3, mely az Ytong 400-600 kg/m3-énél több, ám az átlag szerkezeti beton 2200-2300 kg/m3-ének csaknem fele!
b) Hővezetési tényezője6 0,37-0,45 W/mK, mely szintén több az Ytong által mutatott 0,11-0,12-nál, ám a referencia keveréken mért 1,33-nál lényegesen jobb!
c) Nyomószilárdsága4 12-16 N/mm2 között mozog, mely jobb a falazóelemek 2-4 N/mm2-nél, és egy átlag szerkezeti betonét is megközelíti!
d) Vízzárósági tulajdonságai5 alkalmassá teszik akár talajban lévő szerkezetek építésére is, mely tulajdonság fontos újdonság az átlag Ytong - és egyéb népszerű - falazóelemekhez képest!

ybeton 5

Feltűnő a szép esztétikai megjelenés is, amit egy csiszolt felületen a cementkőbe ágyazódott Ytong szemcsék mutatnak, ezért az anyag akár fal- és padlóburkolatként is alkalmazható lenne. Jelenleg is folynak olyan fagy- és kopásállósági vizsgálatok, melyek alapján beltéri - illetve megfelelő faggyal szembeni ellenállás esetén akár kültéri - fal- és padlóburkolatként való alkalmazásra is sor kerülhet.

ybeton 3  ybeton 4

A kutatási eredményeket értékelve elmondható, hogy egy mind gazdaságilag hasznosítható, mind rendkívül környezetbarát megoldási módot jelentene a pórusbeton falazóelemek beton adalékanyagként való újrahasznosítása – ezzel bővítve az Ytong „környezetbarát termék” minősítését.

Gazdaságossági szempontból elmondható az új keverékről, hogy műszaki tulajdonságai alapján vékonyabb szerkezeti vastagsággal építhető meg belőle az azonos hőátbocsátási tulajdonságokkal rendelkező falszerkezet, mint egy szerkezeti vasbetonból, vagy modern falazóelemekből álló fal esetében. Ez által 2-3 cm nyerhető minden falnál a hasznos alapterületből, ami egy nagyobb léptékű épületnél akár több tíz négyzetméternettó alapterület növekményt is jelenthet!

Építési költségei közel azonosak a modern falazóelemekével és a vasbetonéval, gazdasági haszna nem közvetlenül a kivitelezői szektorban mutatkozik meg – hatalmas megtakarításokkal járhat azonban, ha az államháztartást nem terheli az Ytong hulladékok deponálásának költsége. Nem is beszélve az átlag szerkezeti betonhoz használt homok és kavics bányászati költségeiről – a homok és kavicsbányák rekultivációja évi több milliárd forintba is kerülhet. Mindemellett fontos szempont a hatalmas környezeti terhelés, illetve energiahordozó használat, amit az építési hulladékok nem megfelelő kezelése okoz.

Jankus Bence (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék)

Társszerzők:

  • Dr. Fenyvesi Olivér (adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék)
  • Dr. Józsa Zsuzsanna (egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék)

Hivatkozások:
[1] Bencze Zsolt: Építési és bontási hulladékok kezelése (2011.június); BETON; XIX. évf. 6. szám; 23. oldal; ISSN 1218 – 4837; Kiadó: Magyar Cementipari Szövetség
[2] Ilker Bekir Topcu, Mustafa Seridemir: Prediction of properties of wast AAC aggregate concrete using artificial neural network (2007); vol. 41, No. 1, pp 117-125; Computational Materials Science
[3] Marionas Sinica, Georgijus Sezamanas, Donatus Mikulskis, Modestas Kligys, Vystusas Cesnauskas, Petro Zacharcenko, Petro Kuprijenko, Natalija Scerbina, Natalija Pivenj: Ivestigation of the Composite Material with Inclusions of Autoclaved Aerated Concrete Chips (2009); Vol. 15, No.4., pp 356-362; ISSN 1392-1320; Materials Science (Medziagotyra)
[4] MSZ 4798-1:2004 Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség. Az MSZ EN 206-1 és alkalmazási feltételei Magyarországon.
[5] MSZ EN 12390-8:2001 A megszilárdult beton vizsgálata. 8. rész: A víznyomás alatti behatolási mélysége.
[6] ISO 8302:1991 Thermal insulation -- Determination of steady-state thermal resistance and related properties -- Guarded hot plate apparatus